9. fejezet- Az új srác

 Sziasztok. Meghoztam a kövi fejit. Ha őszinte akarok lenni, először nem ilyenre akartam megírni a fejit. De mivel láttam, hogy az előző feji nem nagyon tetszett ( komik számából látszik), ezért úgy döntöttem, hogy egy kis fordulattal rukkolok elő. Remélem, ez valamivel jobban fog tetszeni. Jó olvasást :)

  ( Pyro szemszöge)

Egy szőke plázacicmic dugta le Edward torkán a nyelvét. Mi a…? Hogy képzelte ezt az a szemét? És az a kis kurva? Majd adok én neki. A következő pillanatban a kis szöszke haja felgyulladt.
- Jaj, Edward! Segíts! – kezdett el visítozni. A folyosón tartózkodók tátott szájjal bámultak. Kíváncsi vagyok haj nélkül tudsz-e majd macáskodni. Kis ribanc!
- Pyro, állj le! – hallottam meg Kaméleon hangját, de nem foglalkoztam vele. Jelen pillanatban csak az érdekelt, hogy ez az útszéli lotyó megdögöljön. Vajon milyen népszerű lenne a fiúk körében megégett arccal? Az biztos, hogy esze nincs. Lerí róla. Csak a lábait tudja széttenni. Hogy az ilyenek miért léteznek?
- Az Isten bassza meg! Pyro állj le! – lökött a falnak Kín. Mindenki felénk nézett. Ennyit a beleolvadunk a tömegbe elméletről. A tűz hirtelen megszűnt.
- Jaj! Ugye nem égett meg nagyon? – kapott elő a csaj egy tükröt a táskájából. Könyvek biztos nincsenek nála.
- Mi történt? – kérdezte döbbenten Edwardot, miközben nézegette magát a tükörben. Hogy vágná szét az arcod.
- Nem tudom. Nem tudom. – Edward megrázta a fejét, mintha fel akarna ébredni egy álomból. 
- Mi volt ez, Pyro? – kérdezte dühösen Kín. – Így akarsz hétköznapinak tűnni? Szerinted ezután nem leszünk gyanúsak? – nem foglalkoztam vele mit beszél, inkább elindultam Edwardék felé. Kín azonban megragadta a karom, és maga felé fordított.
- Mégis hová akarsz menni?
- Engedj el! – sziszegtem.
- Pyro, nem vagy önmagad.
- Azt mondtam engedj el! – dühös tekintetem láttán, jobbnak vélte, ha elenged. Okos döntés. Megfordultam, majd megindultam Edwardék felé.
- Szia. Ki a barátod? – álltam meg Edward előtt.
- Ő…ő Tanya. A barátnőm. – a szőke csontkollekció hozzásimult. Edward, mintha maga sem hinné el, amit mondott, döbbenten nézett Tanyára, majd rám.
- Szóval a barátnőd. – ízlelgettem a szavakat. Ne borulj ki Pyro, ne borulj ki! Már így is elég feltűnést okoztál magadnak.
- Igen, a barátnője vagyok. Most költöztünk össze. – vigyorgott rám az a kis cafka. Ó, bárcsak kiverhetném az összes fogad. Vagy egy jót bemoshatnék neked.
- És a barátnőd tud arról, hogy más lányokat randizni hívsz? – néztem gúnyosan Edwardra. Hogy lehetett ennyire pofátlan? Biztos jót röhöghetett rajtam. Én kis naiv, meg olyan könnyen adtam magam, mint egy könnyűvérű. Még csak erőlködnie sem kellett. Én idióta barom állat.
- Csak csintalankodott a kis piszok. – koppintott a csaj Edward orrára. – De most már itt vagyok. Majd este megbüntetem. – küldött felém a csaj egy orbitálisat fogunk szexelni nézést. Hát, kösz. Igazán nem kellene részletezned az intim életed. Messziről látszik, hogy jó a kézimunkád.
- Nekem mennem kell. Még ki kell hegyeznem a ceruzám. – ennyire rossz dumát. Sarkon fordultam, majd elhúztam a csíkot. Kín és Kaméleon pillantásaiból leszűrtem, hogy mindent hallottak. Most legkevésbé a szánalomra volt szükségem.
- Pyro… - leintettem Kaméleont. Engem senki se sajnáljon.
- Most elmegyek. Kicsit kiszellőztetem a fejem. Majd értetek jövök, ha vége a sulinak. – egyikük se ellenkezett. Jobban is jártak. Szélsebesen robogtam ki a suliból. Semmi másra nem vágytam, csakhogy eltűnjek innen. A parkolóban a sietségemnek meg is lett az eredménye. Nekiütköztem valakinek. Nem számítottam rá, hogy más is lesz itt ilyenkor.
- Bocsi. – fel sem néztem, csak mentem tovább.
- Valami baj van? – futott utánam. Miért Istenem, miért? Csak egyedül akartam lenni. Olyan nagy kérés ez? Miért küldesz egy piócát a nyakamra?
- Sietnem kell. – gyorsítottam meg lépteimet. Hátha veszi a célzást. De nem vette. Jött utánam továbbra is. Húh! Talán feladja, ha megmondom neki. Megálltam, majd megfordultam. A srác válláig értem. Ahhoz, hogy lássam az arcát, fel kellett néznem. Barna haj, csokoládébarna szemek, és fehér bőr. Olyan Edwardosan fehér bőr. Már megint rá gondolsz. Felejtsd már el!
Farmert, egy pólót és egy torna csukát viselt. Első benyomásra rosszfiúnak mondanám. Nem tudom megmondani miért, de ezt érzem.
- Hová sietsz? – kérdezte kíváncsian.
- Csak lelépek. – most komolyan. Pont egy idegen pasinak fogom elmondani, hogy mit tervezek?
- Ú, egy csaj, aki lóg. Tetszel nekem. – vigyorgott rám. Talán máskor megijedtem volna egy ilyen vigyortól, de most tetszett. Valami vonzott a srácban.
- És te mit kerestél itt? –megszólalt a csengő.
- Órára kellett volna mennem, de ha te tudsz mókásabb dolgot ennél, szívesen veled tartok. – kíváncsian nézett. Ha normális lennék, azt kellene mondanom, hogy nem. Elvégre nem is ismerem ezt a srácot. Akár egy pszichopata is lehetne. De mivel nem vagyok normális, ezért ezt feleltem.
- Tarts velem! Már, ha van merszed. – kacsintottam rá. Pyro, ez határozottan flört volt. Te nem szoktál ilyet csinálni.
- Tetszel nekem. Nagyon is. – szemeiben vágyakozást véltem felfedezni. De nem testi vágyakozást. Olyan, téged akarlak vágyakozást. Hú, de tudós lettem hirtelenjében. Még meg fog ártani ez a sok elmélkedés. Elkezdett húzni, majd néhány méter után megálltunk egy motor mellett.

 - A tiéd? – böktem a fejemmel a jármű felé.
- Az enyém. Na, pattanj fel! – a kezembe nyomott egy bukósisakot, de visszautasítottam.
- Amúgy, hogy is hívnak? – jókor esik le, hogy még a nevét se tudom, mi?
- Taylor. Téged? – kérdezte, miközben felpattant a mocira.
- Bella. – felültem mögé, majd hátulról átkaroltam. Borzalmasan hideg volt, de akkor sem engedtem el.
- Kapaszkodj! – nézett mosolyogva hátra, majd a következő pillanatban felbőgette a motort, majd elhajtottunk a suli parkolójából. Az utazás alatt többször is elgondolkoztam azon, vajon rendesen működik az agyam? Egy tök ismeretlen srác motorján utazom, ki tudja hová. Akár el is rabolhatna, vagy eladhatna. Mondjuk, nem vagyok én annyira védtelen, mint amennyire annak tűnök. De valamiért mégsem tudtam elképzelni Taylorról, hogy bántani akarna. Lehet, hogy még meg fogom szívni, hogy ennyire hiszékeny vagyok, de ez most nem érdekel. Élveztem, ahogy a szél a hajamba kap. Már rég nem éreztem magam ennyire felszabadultnak. Egyre jobban hozzásimultam Taylorhoz. A testhőmérséklete már nem is zavart. Tulajdonképpen még tetszett is. Legalább lehűtött egy kicsit. Néhány perccel később Taylor leállította a motort egy erdőnél.
- Miért jöttünk ide? – szálltam le a járműről. – Itt akarsz megölni, hogy aztán feldarabolhass és eltemethesd a testrészeimet? – elkezdett nevetni.
- Frankó csaj vagy te. – kacsintott rám. – Gyere, mutatok valamit. – megindult befelé, így én is követtem. Egyszer jobbra fordult, egyszer meg balra, csak az volt a baj, hogy ezt annyiszor ismételte meg, hogy szinte már megszédültem. Fél óra kőkemény séta után végre megállt.
- Csukd be a szemed!
- Hogyisne! Ki tudja, mit csinálnál velem. – kuncogott egy jót. Mi olyan vicces?
- Ha bántani akarnálak, már rég megtehettem volna, nem? – simított végig arcomon. Jó, mondjuk ez jogos. Kelletlenül becsuktam a szemem. Taylor meg fogta  a kezem, és húzni kezdett. Egy perccel később megállt.
- Kinyithatod. – egy gyönyörű szép réten találtam magam. Ki hitte volna, hogy egy ilyen csoda van elrejtve itt? Mindenhol színes virágok pompáztak. Még fantasztikusabb lenne, ha sütne a nap. De ne legyünk mohók.
- Hűh. – csak ennyit bírtam kinyögni. Biztos hülyének néz.
- Tetszik? – kérdezte kíváncsian.
- Persze. Ez gyönyörű. Köszönöm, hogy elhoztál ide. – mosolyogtam rá. Szemei felcsillantak. Ha őszintén be kell vallanom, soha az életben nem találtam volna ki, hogy ide akar hozni. Azt hittem magához akar vinni, jól leitatni és megdönteni. De tévedtem. Még a végén kiderül, hogy a rossz fiús külső mögött, egy igenis jó kisfiú lakozik. Leült a fűbe, majd engem is lehúzott maga mellé. Taylor egyfolytában nézett. Egyikünk se szólalt meg.
- Hányadikos vagy? – törtem meg a csendet.
- A suliról akarsz beszélgetni velem?
- Hát… nem is tudom….
- Vagy egyáltalán beszélgetni szeretnél velem? – kúszott közelebb hozzám.
- Ezt, hogy érted? – izgatott voltam.
- Megmutassam? – lába hozzáért az enyémhez. Csak pár centi volt köztünk. Tudtam mire gondol. Meglepő módon én is akartam.
- Igen. – suttogtam, miközben csodálatos szemeiben elmerültem. Ajka közeledett az enyém felé. 




Ui: Eredetileg egy Edward-Bella randit írtam volna :D De nem baj :P Kell egy kis újdonság :D Hátha felpörget titeket :D